Ancsyyh..idézetei
2011. július 27., szerda
’Nekem te ne papolj, tudom milyen kemény az élet,
darabokra tört szívből többet én már nem kérek!
Hevertem úgy a padlón, mint kisgyermek eldobott játéka,
tudod, egyetlen egy dolog van, ami kitart mindenki mellett: a saját árnyéka‘
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése