"Malacka Micimackó mögött lépkedett.
-No mi az, Malacka?
-Semmi.
Malacka megfogta Micimackó mancsát.
-Csak nem akarlak elveszíteni…."

Félreteszem az érzéseimet,és mosolygok fájdalmam minden másodpercében.
Igen, jól vagyok, ne aggódj miattam, Csak akkor fáj, amikor lélegzem ..

“Talán legszívesebb elmondanám. Elmondanám,hogy nem tudok másképp érezni és nem tudok felejteni. Őszinte lennék,nyílt kártyákkal játszanék és nem félnék attól,mit mondasz. De igazából félek. Iszonyatosan félek,hogy megint elrontom.”

Olyan üresnek éreztem magam, hogy már attól féltem, egyszer csak elvisz
a szél. Hogy olyan leszek, mint egy elszabadult héliumos léggömb, ami
olyan messzire emelkedik föl, hogy hiába rikító a színe, mégis belevész
a levegőébe. (…) Akkor ébredtem rá, miből lesznek azok a kóbor
ballonok az égen: a ballon a szerelem, ami kicsúszott a kezünkből.

Voltál már úgy, hogy azt akartad mondani, hogy persze, hogy veled tartok, ha mész, és mégis csak egy grimasz meg egy makacs “mégsem megyek” lett belőle? Hogy némán ültél, mikor nyelved hegyén izzott a szó: “szeretlek”. Hogy a meleg ölelés helyett ijedt távolságtartásba burkolóztál? Hogy valakinek azt mondtad nélküled is boldog leszek, menj csak, hátra ne nézz, és a kemény szikla porrá hullt, mikor Ő elhagyott. És csacsogtál már legjobb barátodnak máshoz fűző szerelmedről, lelked mélyén vágyva, hogy csókjával tapassza be a szád? És kezdtél már úgy mondatot, hogy most elmondom az igazságot neked, s a szerelem színeit lecsupaszítva, csak valami halovány képet festettél érzéseidről, nehogy nevetségessé válj? Mondta már a belső hangod, hogy nem jött még el az ideje, és később azt, hogy elmúlt? Nevettek-e már ki azért, mert szerelmet vallottál? Rákiáltott-e már etikai értékrended, ne tovább, nem szabad így szeretni, és féltetted-e már szerelmed attól, hogy életed túl bonyolult? Ébredtél-e már arra, hogy szíved igazgyöngyeit olyannal osztottad meg, aki nem bírt rá vigyázni. És volt-e bűntudatod, amikor a másik, kit megszerettél, neki már csak szűkmarokkal mért üveggyöngy jutott?
De lassan közeledik a hajnal.. Lehet, hogy gyönyörű lesz, de úgy sem látnék belőle semmit a könnyeimtől.. Ő még biztos alszik.. Neki van kiről álmodnia.. ♥

"Mikor azt mondod: 'nem tudom, hogy mit érzek irántad' hazudsz. Ezt jól tudom én is, és jól tudod te is. Mondd inkább azt, hogy nem érzel semmit, mert olyan nincs, hogy valaki ne tudja eldönteni az érzéseit. A képlet egyszerű. Vagy érzel valamit vagy nem érzel semmit."

"2 lehetőség, 2 zsákutca.
Vagy kigyógyulok a szerelemből, és veszítek 1 barátot.
Vagy maradok és szenvedek."

“Mindig tudd, a dolgok egyszer történnek meg veled;
a legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz."

“Mindegy hol vagy és mikor látlak.
Ha életemben csak egyszer, akkor is szeretlek.
Nem kell veled élnem, nem kell naponta látni,
érinteni, ölelni, simogatni téged.
Elég, ha megpillantlak egy képen.
Vagy még annyi se kell.
Csak tudni, hogy vagy.”

"Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat.
Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet,
éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...
Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább,
úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem.
Akkor mondhatod, hogy ismersz!"

"Minden éjjel te vagy a holdfény az életemben, neked adom minden szeretetemet, dobogó szívem hozzád tartozik.."

"Ha valaki egyszer megkérdezné, része vagy-e az életemnek, csak ránéznék, elmosolyodnék, és azt felelném: "Igen, a legjobb része."

"Évekig harcoltam a saját szívem ellen, mert féltem a bánattól, a csalódástól és a szenvedéstől. Mindig tudtam, hogy az igazi szerelem mindezek fölött áll és hogy még meghalni is jobb, mint szerelem nélkül élni. Ha csupa szenvedés és csalódás és magány az ára, akkor is megéri szerelmesnek lenni"

“A magam élete már nem fontos, csak a barátaimé és a
családomé. Az ő érdekükben el kell utaznom messzire, oda,
ahol nem árthatok nekik.“

“…s majd egyszer te is úgy, ahogy egyszer én…”

„Te nem értékeled az egyszerű dolgokat.
Én a napsütésnek is szívből tudok örülni”

"talán túl merész, de remélem itt maradsz a happy end-re…"

"Anyu, Ő más mint a többi fiú. Őt szeretem. "

“Gondolataim hozzá szállnak a szavak szívéig meg sem állnak.”

"Mindig találok okot a szomorkodásra,
közben pedig nagyon vágyom a boldogságra.
Várok egy ember jelenlétére. Egyetlen emberére.
Vele örökre. Senki sem kéne.
Elég lenne nekem csak ő. Csak egy életre. "

"Soha nem fog megváltozni.
Mindig egy csalódott,lázadó kisfiú marad,aki ki akar törni,
aki áthágja az íratlan szabályokat,
és semmibe veszi a világ megmásíthatatlan törvényeit.
De én így szerettem belé..."

Névsorolvasásnál:
- Érzelmek? - Hiányzik.
- Fájdalom? - Jelen.
- Bánat? - Most ő a hetes.
- Remény? - Meghalt.

“Nem maradtam más ,egy tollvonás a lapon,
egy gondolat a dalban,egy falevél a padon,
a múltnak emblémája egy elhagyott lélek,
miattad meghaltam ,de majd visszatérek”

"és akkor megláttam őt..
Különös érzés áradt szét a testemben.
Mintha egész életemben csakis rá vártam volna.
Ott állt, mosolygott és közben ellopta a szívemet."

"Már pedig az egész egyszerű.
Csak mondd azt, hogy nem akarsz velem többet
beszélni és nem akarod, hogy bármi is legyen köztünk..
és én úgy eltűnök az életedből, hogy arra sem lesz időd,
hogy azt mondhasd.. -'Tévedtem.' "

"Egyre gyakrabban rajtad felejtem a szemem, rengetegszer rajtakapom a gondolataimat nálad. Kívánom a közelségedet, és szeretnék minél közelebb kerülni hozzád. Az előbb néztelek, majd megérintettelek, és rémülten éreztem, mennyire vágyom rád."

Üvöltő szelek ♥

"Mi az, ami nem őt juttatja eszembe?
Nem nézhetek erre a padlóra anélkül,
hogy lábának nyomát ne látnám rajta.
Minden felhőben, minden fában az ő arcát látom,
őt rejti az éjszaka, ő bukkan elém
a nappal csalóka fényeiben. Jelentéktelen
férfi és női arcok, a saját arcom mind gúnyosan
őrá emlékeztetnek. Az egész világ körülöttem
azt bizonyítja szüntelen, hogy létezett, és én elvesztettem őt.”

"Lassú lépted zaját hallom kihalt szobám mélyén,
És könnyem megcsillan egykori közös múltunk képén."

"Megváltoztál, s így már nem az vagy,
aki nekem kellett valamikor, azon a napon…"

Walk to Remember ♥

"..Egyszerűen megrémít téged az,
hogy valaki talán veled szeretne lenni,
mert akkor nem tudnál elbújni a könyveid vagy a hited mögé..!
nem is, tudod mi rémít meg valójában?! az,
hogy titkon te is velem akarsz lenni!" ♥

"Rajzolj nekem boldogságot és kérlek,
ne engedd, hogy kiradírozzam..."


"Elmondanám, mennyit érsz,
De egyetlen élet oly kevés."

“A szemem sarkából figyeltem és megdöbbentett amit éreztem:
szeretem… nem hittem, hogy létezik olyan akit így lehet szeretni…”

"Szeretnék újra kislány lenni,
szaladni a fűben, elesni és sírni.
Szeretnék újra kislány lenni,
hogy ne fájjanak azok a dolgok, amik most.
Szeretnék újra kislány lenni,
és elbújni az oszlop mögé,
ha olyan jön akivel nem akarok beszélni.
Szeretnék újra kislány lenni,
és nyelvet ölteni arra akit nem szeretek.
Szeretnék újra kislány lenni,
és örökre...az is maradni."

"Úgy lennék valaki más
reméltem lesz majd választás,
mert fájt a szívem
egy idegen szemein át talán
úgy hittem, hogy szebb lenne a világ,
mint amilyen.." (8)

"Az ember 100 dolgot akar; 89 és felet megkap.
Kilencet megszerez. Felet befejez..
és abba az egybe hal bele, ami nem lehet az övé !"

"Tovább öleltem. hagytam, hogy beszéljen,
hallgattam, emlékeztem és sírtam,
hogy újra nevethessen. Fekete fallá nőtt a múlt,
amely közénk állt és amelytől nem láttuk egymást."

"Mosolyogj az égre, hogy a Nap sugarában megláthassalak, nevess a szélbe, hogy amikor arcomhoz ér, megérezhesselek - és gondolj rám, hogy érzéseink találkozhassanak." ♥