2010. december 30., csütörtök


"Néha úgy érzi az ember, hogy túl gyorsan peregnek a dolgok körülötte. Annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy előre tekintsünk, hogy meg sem állunk élvezni a pillanatot. Egyik nap suhan el a másik után. Az egész élet egy masszává mosódik össze. És gyakran valami nagy sorscsapás kell ahhoz, hogy a jelenre figyeljünk. Akkor aztán fölébredünk, és rájövünk, milyen marhaságokat csináltunk. De már késő, a kocka el van vetve. "

Fiú: Van valami,
amit szeretnél rajtam megváltoztatni?
Lány: Dehogyis..
én így szeretlek ahogy vagy!
Miért, neked lenne valami,
amit megváltoztatnál rajtam?
Fiú: Nos.. lenne egy dolog..
Lány: Micsoda?!
Fiú: A vezetékneved! ♥

Nem beszélek veled, hiszen ismersz: a "majd jön, ha jönnie kell" reménye nekem elég. Szeretlek.. de nem alázkodom meg előtted. Majd hívsz, ha akarsz, csókolsz, ha akarsz, viszontszeretsz, ha akarsz. Én minden órában, minden percben hívnálak..

Nincs szükségem olyan barátra, aki változik, amikor én változok, aki bólint, mikor én is bólintok.. ezt az árnyékom is meg tudja csinálni..

Valaki egyszer azt mondta, a bugyuta beszélgetés maximum akkor nyerhet értelmet, ha valaki különlegessel osztod meg. Remélem tudod, hogy veled akár a semmiről is tudnék beszélni amíg csak élünk. :)

Egyszer azt mondtad, egy nap majd készen állok arra, hogy közel engedjek magamhoz valakit. Azt hiszem, ez a nap ma van.. itt és most.

'Hiszek benne, hogy úgy fogom szemlélni ezt az új évet, mintha a következő 365 nap most peregne le először a szemem előtt - meglepetéssel és csodával fogom nézni a körülöttem lévőket, örömmel fedezve fel, hogy mellettem vannak, s megosztozunk a szeretet nevű valamin, amiről ugyan sokat beszélünk, de kevésbé értjük'