2011. április 17., vasárnap


Névsorolvasásnál:
- Érzelmek? - Hiányzik.
- Fájdalom? - Jelen.
- Bánat? - Most ő a hetes.
- Remény? - Meghalt.

“Nem maradtam más ,egy tollvonás a lapon,
egy gondolat a dalban,egy falevél a padon,
a múltnak emblémája egy elhagyott lélek,
miattad meghaltam ,de majd visszatérek”

"és akkor megláttam őt..
Különös érzés áradt szét a testemben.
Mintha egész életemben csakis rá vártam volna.
Ott állt, mosolygott és közben ellopta a szívemet."

"Már pedig az egész egyszerű.
Csak mondd azt, hogy nem akarsz velem többet
beszélni és nem akarod, hogy bármi is legyen köztünk..
és én úgy eltűnök az életedből, hogy arra sem lesz időd,
hogy azt mondhasd.. -'Tévedtem.' "

"Egyre gyakrabban rajtad felejtem a szemem, rengetegszer rajtakapom a gondolataimat nálad. Kívánom a közelségedet, és szeretnék minél közelebb kerülni hozzád. Az előbb néztelek, majd megérintettelek, és rémülten éreztem, mennyire vágyom rád."

2011. április 11., hétfő

Üvöltő szelek ♥


"Mi az, ami nem őt juttatja eszembe?
Nem nézhetek erre a padlóra anélkül,
hogy lábának nyomát ne látnám rajta.
Minden felhőben, minden fában az ő arcát látom,
őt rejti az éjszaka, ő bukkan elém
a nappal csalóka fényeiben. Jelentéktelen
férfi és női arcok, a saját arcom mind gúnyosan
őrá emlékeztetnek. Az egész világ körülöttem
azt bizonyítja szüntelen, hogy létezett, és én elvesztettem őt.”

"Lassú lépted zaját hallom kihalt szobám mélyén,
És könnyem megcsillan egykori közös múltunk képén."

"Megváltoztál, s így már nem az vagy,
aki nekem kellett valamikor, azon a napon…"