2010. június 2., szerda

"Szánj rám egy percet, és nézz mélyen a szemembe!
Mit látsz az örök szerelmet, a rajongást vagy a fájdalmat, amit a hiányod kelt bennem?
Mert az én szememben nem láthatsz mást, csak az általad keltett érzéseket."
"Ahonnan én jövök, ott nem létezik fájdalom, ahol most élek, ott a lélegzet is fáj nagyon..."
"De én is ember vagyok, van szívem, csak az élet megtanított arra,
hogy takarjam el, ne mutassam, mit érzek, ne lássák, ha vérzek!"
"Az apám sokszor figyelmeztetett, ne vacakoljak álnevekkel,
ne nevezzem ÉLET-nek azt, ami valójában FÁJDALOM."
"Vigasztaló semmiségek. A víz, a lélegzés, a reggeli és az esti esők.
Őket is csak az ismeri, aki magányos..."
"Lehet egy dal, egy ritmus vagy zaj,
Egy árva hang egy jel.
A zene az kell, hogy ne vesszünk el,
Hogy mégse adjuk fel..."

Emlékezz rám...

"...Bármi kis jelentéktelen dolgot tehetsz az életben,
De nagyon fontos, hogy tegyünk valamit,
Hogy senki se felejtsen el.
Ha valaki belép az életedbe,
Akkor egy részed azt mondta: 'Nincs majdnem kész',
A másik feled azt mondja:'Győződj meg róla, hogy a tiéd örökké..."