2011. október 20., csütörtök

http://www.facebook.com/pages/AncsyWorld-/309292382418465?sk=wall


Mostantól itt érhettek majd el ;) (LL)

2011. október 17., hétfő


Csendre int az élet minket
Egy álom lassan elgurult
Mégis nem hiszem, hogy végleg
Nem látlak már Téged

"Kívül semmit sem látsz, rejt a maszk és a máz...félek úgy ahogy más, titkom van talán száz...te is úgy élsz...úgy mint én, úgy mint más... "

Ne arra törekedj, hogy többnek lássanak, mint ami vagy. Hanem több legyél, mint aminek tartanak.

Arra a dologra van szükségem, amikor az ember agya kikapcsol, a szíve meg be...

Lehet, hogy van nap amikor tagadom, de Te is tudod...mindenedet akarom!

Nekem olyan férfi kell, aki nem csak a családi állapotomat, hanem az egész életemet megváltoztatja.

Akkora a feszültség bennem, hogyha most belenyúlnék a konnektorba, kicsapnék minden biztosítékot.

rejtvény vagyok, amit megfejteni nehéz,
de mondhatnám én úgyis lehetetlen ez az egész..

"Másfajta életre vágyom. Szeretnék bátrabb,
vagy szebb, vagy csak boldogabb lenni.
De kár álmodozni, hisz úgyse változik meg semmi..."

Az a fajta egyéniség volt, aki folyton arról beszél, hogy mit csinált, mit látott vagy mit érzett vagy mit hallott. Arról sose beszélt, hogy bárki más mit mondott, mit tett. Az efféléknek olyan az élet, mint valami egyirányú utca... csak a saját útjukat érzékelik benne. A többi ember számukra csak olyan... mint a tapéta a falon.

"a nagy barátságok fele csak meddő,mikor nagy a gáz a százból veled marad kettő..."

Betartom a szavam, csak leragadtam körökben,
Kik elpártoltak, úgy veszem, hogy lemaradtak mögöttem.
Csalódást okoztam, az életemben áskáltak,
Nem tudták elfogadni, hogy én ez vagyok, mert mást láttak.

oké tisztázzuk a történteket. te egy méreg vagy! elárasztottad a vénáimat. őrületbe kergettél. és most, hogy elmentél, végre nem fuldoklom a fájdalomtól, amit okoztál nekem.. mindig magamat hibáztattam, de most már tudom, hogy ez nem én vagyok, hanem te! nem én, hanem te..!

2011. október 13., csütörtök


..pont olyanná válsz, mint akiken nevettünk régen..

"Igazából, félek. Igenis rohadtul félek. Olyan vagyok, aki ha közel kerül valakihez, azt eltaszítja. Mert félek szeretni..."

játssz az agyad,tegyed csak magad és hogy oda vagy értem,azt továbbra is tagadd!

A távolság íze


"- Hogy köszönsz el valakitől, aki nélkül el sem tudnád
képzelni az életed?
- Nem köszöntem el. Nem mondtam semmit. Csak elsétáltam."

"Az utcában azt mondták róla, hogy ennek a nőnek nincs szíve, és ami igaz, senkije se volt, aki utánanézett volna a szívének."

..kajak, amíg csöndbe voltál, esküszöm, hogy bírtalak.